A tudomány ismét bizonyította. Az a-b-q és az N T G létezik és működik.
TENGERPICI
MON.HU A mágneses mező is alakítja a galaxisokat
2015.06.23 11:45; Frissítve: 2015.06.23 11:45;
A mágneses mező is alakítja a galaxisokat
A mágneses mező is alakítja a galaxisokat A mágneses mező is alakítja a galaxisokat - © Fotó: phys.org
Berlin, 2015. június 22., hétfő (MTI) – A mágneses mező is alakítja a galaxisok fejlődését – erre a következtetésre jutottak német csillagászok.
A bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatói tanulmányukat az Astronomy & Astrophysics legújabb számában tették közzé.
A kutatók a chilei Atacama-sivatagban működő VLT-vel (nagyon nagy teleszkóp), valamint a Max Planck Intézet Effelsberg-rádiótávcsövével vizsgáltak egy közeli galaxist, a mindössze 10 millió fényévnyire, a Zsiráf-csillagképben lévő IC 342 katalógusjelű csillagvárost. A két teleszkóp felvételeinek “egybeolvasztása” mutatta ki a galaxis belsejében lévő mágneses struktúrákat – olvasható a PhysOrg hírportálon.
A kutatók meglepetésükre észleltek egy nagy, spirális “hurkot”, amely a galaxis spirálkarjára tekeredett. Ez a szerkezet elég erősnek tűnt ahhoz, hogy befolyásolja a gázok áramlását a spirálkar mentén.
“A spirálkarok aligha képződnek csupán a gravitációs erők hatására. Az IC 324 jelű galaxisról készült új felvételek azt sugallják, hogy a folyamatban a mágneses mezőnek is fontos szerep jut. Így a vizsgálat révén többet megtudtunk arról, hogy hogyan születnek és fejlődnek a galaxisok” – magyarázta a kutatásokat irányító Rainer Beck.
A képeken felfedeztek egy fényes területet a galaxis központjában, ahol egyrészt egy fekete lyuk rejtőzhet, másrészt aktív csillagképződési folyamatok zajlanak. A magas csillagtermelési ráta fenntartásához viszont folyamatosan kell biztosítani a nyersanyag-utánpótlást – a gázok áramlását a galaxis széleitől a centrumba.
“A mágneses vonalak a galaxis külső régióiban a központ felé irányulnak, így elősegítik a gázok beáramlását” – fogalmazott Rainer Beck.
- MTI -
A bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatói tanulmányukat az Astronomy & Astrophysics legújabb számában tették közzé.
A kutatók a chilei Atacama-sivatagban működő VLT-vel (nagyon nagy teleszkóp), valamint a Max Planck Intézet Effelsberg-rádiótávcsövével vizsgáltak egy közeli galaxist, a mindössze 10 millió fényévnyire, a Zsiráf-csillagképben lévő IC 342 katalógusjelű csillagvárost. A két teleszkóp felvételeinek “egybeolvasztása” mutatta ki a galaxis belsejében lévő mágneses struktúrákat – olvasható a PhysOrg hírportálon.
A kutatók meglepetésükre észleltek egy nagy, spirális “hurkot”, amely a galaxis spirálkarjára tekeredett. Ez a szerkezet elég erősnek tűnt ahhoz, hogy befolyásolja a gázok áramlását a spirálkar mentén.
“A spirálkarok aligha képződnek csupán a gravitációs erők hatására. Az IC 324 jelű galaxisról készült új felvételek azt sugallják, hogy a folyamatban a mágneses mezőnek is fontos szerep jut. Így a vizsgálat révén többet megtudtunk arról, hogy hogyan születnek és fejlődnek a galaxisok” – magyarázta a kutatásokat irányító Rainer Beck.
A képeken felfedeztek egy fényes területet a galaxis központjában, ahol egyrészt egy fekete lyuk rejtőzhet, másrészt aktív csillagképződési folyamatok zajlanak. A magas csillagtermelési ráta fenntartásához viszont folyamatosan kell biztosítani a nyersanyag-utánpótlást – a gázok áramlását a galaxis széleitől a centrumba.
“A mágneses vonalak a galaxis külső régióiban a központ felé irányulnak, így elősegítik a gázok beáramlását” – fogalmazott Rainer Beck.
- MTI -
A bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatói tanulmányukat az Astronomy & Astrophysics legújabb számában tették közzé.
A kutatók a chilei Atacama-sivatagban működő VLT-vel (nagyon nagy teleszkóp), valamint a Max Planck Intézet Effelsberg-rádiótávcsövével vizsgáltak egy közeli galaxist, a mindössze 10 millió fényévnyire, a Zsiráf-csillagképben lévő IC 342 katalógusjelű csillagvárost. A két teleszkóp felvételeinek “egybeolvasztása” mutatta ki a galaxis belsejében lévő mágneses struktúrákat – olvasható a PhysOrg hírportálon.
A kutatók meglepetésükre észleltek egy nagy, spirális “hurkot”, amely a galaxis spirálkarjára tekeredett. Ez a szerkezet elég erősnek tűnt ahhoz, hogy befolyásolja a gázok áramlását a spirálkar mentén.
“A spirálkarok aligha képződnek csupán a gravitációs erők hatására. Az IC 324 jelű galaxisról készült új felvételek azt sugallják, hogy a folyamatban a mágneses mezőnek is fontos szerep jut. Így a vizsgálat révén többet megtudtunk arról, hogy hogyan születnek és fejlődnek a galaxisok” – magyarázta a kutatásokat irányító Rainer Beck.
A képeken felfedeztek egy fényes területet a galaxis központjában, ahol egyrészt egy fekete lyuk rejtőzhet, másrészt aktív csillagképződési folyamatok zajlanak. A magas csillagtermelési ráta fenntartásához viszont folyamatosan kell biztosítani a nyersanyag-utánpótlást – a gázok áramlását a galaxis széleitől a centrumba.
“A mágneses vonalak a galaxis külső régióiban a központ felé irányulnak, így elősegítik a gázok beáramlását” – fogalmazott Rainer Beck.
- MTI -
A bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatói tanulmányukat az Astronomy & Astrophysics legújabb számában tették közzé.
A kutatók a chilei Atacama-sivatagban működő VLT-vel (nagyon nagy teleszkóp), valamint a Max Planck Intézet Effelsberg-rádiótávcsövével vizsgáltak egy közeli galaxist, a mindössze 10 millió fényévnyire, a Zsiráf-csillagképben lévő IC 342 katalógusjelű csillagvárost. A két teleszkóp felvételeinek “egybeolvasztása” mutatta ki a galaxis belsejében lévő mágneses struktúrákat – olvasható a PhysOrg hírportálon.
A kutatók meglepetésükre észleltek egy nagy, spirális “hurkot”, amely a galaxis spirálkarjára tekeredett. Ez a szerkezet elég erősnek tűnt ahhoz, hogy befolyásolja a gázok áramlását a spirálkar mentén.
“A spirálkarok aligha képződnek csupán a gravitációs erők hatására. Az IC 324 jelű galaxisról készült új felvételek azt sugallják, hogy a folyamatban a mágneses mezőnek is fontos szerep jut. Így a vizsgálat révén többet megtudtunk arról, hogy hogyan születnek és fejlődnek a galaxisok” – magyarázta a kutatásokat irányító Rainer Beck.
A képeken felfedeztek egy fényes területet a galaxis központjában, ahol egyrészt egy fekete lyuk rejtőzhet, másrészt aktív csillagképződési folyamatok zajlanak. A magas csillagtermelési ráta fenntartásához viszont folyamatosan kell biztosítani a nyersanyag-utánpótlást – a gázok áramlását a galaxis széleitől a centrumba.
“A mágneses vonalak a galaxis külső régióiban a központ felé irányulnak, így elősegítik a gázok beáramlását” – fogalmazott Rainer Beck.
- MTI -
Cikk vége. "
2015. 06. 23 TENGERPICI
