Csak egy lépéssel a mai tudomány előtt. " Granzómotor " 1971-óta.
Amit áltudós már 1971-ben szabadalmaztatott, " Granzómotor 2251/GA-1037/1 " de az olaj lobbi és a tudósok még a mai napig sem engedélyeznek. Mert át kell írni a fizika könyveket. Amiről már a tudomány is tud, de egy áltudós nem arathat babérokat. Mert a Granzómotor elméletét nem a tudomány nagyja fejtették meg.
Nézzük először a fizika nagy emberét!
Ha Ő teszi nyilvánossá az elméletet, már régen használatba lenne.
Albert Einstein
Születet1879. március 14.
Ulm Német Birodalomban
Elhunyt 1955. április 18. 76 évesen
Princeton Amerikai Egyesült Államok.
Svájci Szabadalmi Hivatalban mint szabadalomvizsgálót,1902-ben. Einstein itt azokat a szabadalmakat bírálta. Ekkor már 23 éves.
Az akkoriban beadott szabadalmi leírásokat elemezte és bírálta felül, hogy alkalmas vagy nem alkalmas.
1905-ben írta első cikkét, a szabadalmi hivatalban eltöltött három év után. A cikk "Az álló folyadékbeli kis részecskék mozgásáról, a hő molekulamozgásának elméletéről."
Második tanulmánya "a fény keletkezésével és átalakulásával kapcsolatos."
1921-ben megkapta a Nobel-díjat.
Kísérletek kimutatták, de még ezután sem fogadták el általánosan, hogy Einstein egyenletei a fényelektromos jelenségre pontosak.
"Az egyenlet (hf = Ekilépési + Emozgási) helyes, és a fénykvantumok léteznek."
Valójában ez az elképzelés szolgált alapvető útmutatóként a kvantummechanika kidolgozói számára.
Harmadik cikke, "A mozgó testek elektrodinamikájáról szólt.”
Ez a munkáj vezeti be a speciális relativitáselméletet. Az idő, a távolság, tömeg és energia olyan elméletét, mely összhangban van az elektromágnesességgel, de még nem ismeri a gravitációt az elektromágnesesség területén.
George Fitzgeraldnak már 1894-ben volt hasonló feltételezése, mégis a dolgozat alapvető egyenleteit, a Lorentz-transzformációt a holland fizikus, Hendrik Lorentz vezette be 1903-ban. Oly módon, hogy matematikai formát adva Fitzgerald elképzelésének.
Einstein magyarázata axiómára épült, Galilei régi ötletére. Az elmélet tele van paradoxonokban, és közlésekor úgy tűnt, hogy nem sok értelme van.
Sikerült kidolgoznia a felmerülő ellentmondásokat.
A negyedik cikkében. „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?”, Amely 1905 végén került publikálásra. A relativitás, amely szerint a test energiája (E) megegyezik a tömegének (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával. E = MC²
A tömeg energiája képes a nukleáris fegyverek hatalmas energiát termelni. Ha megmérjük az atommag tömegét és elosztjuk a tömegszámával, kiszámolható, hogy mekkora energia.
Az utolsó előadás tetőpontja volt a newtoni gravitációelméletet felváltó egyenlet. " Az elmélet szempontjából minden megfigyelő egyenértékű, nem csak azok, akik állandó sebességgel mozognak. Az általános relativitáselméletben a gravitáció nem erő ahogy a newtoni elméletben vannak, hanem a téridő görbületének következménye." Ez az elmélet szolgált a kozmológia megalapozására és a világegyetem sok tulajdonságának ismertetésére. Amelyet jóval Einstein halála után fedeztek fel. Az elmélet nem kísérletezés és megfigyelés alapozott, csak csupán matematikai következtetésekre, az addig ismert elméletekre való feltételezésekre.
1921-ben a relativitáselmélet túlzottan vitatott volt, hogy Nobel-díjat érdemeljen, emiatt döntött úgy a Nobel-bizottság, hogy egy korábbi munkájáért kapja.
Belekezdett az általános gravitációelmélet, és a gravitáció és az elektromágneses erő általános törvényének munkájába, hogy egyesítse az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát, végül is sikertelennek bizonyult.
Tudományos körökben arról beszélnek, hogy az elméletnek ellentmondó jelenséget a mai napig nem találtak.
Pedig a sikertelenség megfejtése már szabadalmilag védett!
Már 1971-ben a Granzómotor néven szabadalmaztatott, a 2251/GA-1037/1 elméletet többször szabadalmaztatott energia, a 2251/GA-1037/1 a -1037/2 egészen a -1080/5 -ig, minden jog fenntartva. Még mindég titokban tartják és próbálják megérteni az elmélet lényegét, de még eddig nem sikerült megfejteniük. Ahelyett, hogy hagynák a szabadalmat nyilvánosságra hozni. A tudósok hadakoznak az elmélet nyilvánosságra hozása miatt. Mivel valójában csak autodidakta áltudós szabadalmaztatta az elméletet. Amivel az energia relativitás elmélete kudarcának, a be nem fejezett tétel befejezését hivatott igazolni. Megfejtését még sem lehessen kötni egy egyszerű áltudós nevéhez!!! A szabadalomra minden jog fenntartva, sem az elmélet, sem a gyakorlati kivitelezés, egyetlen gazdálkodónak, tudósnak, feltalálónak nincs engedélyezve az elmélet és a gyakorlat felhasználása. Találmányi hivatalban védett!!!
2016.03.15. TENGERPICI
